Bon - A lelkek fesztiv�lja

J�lius 13-16. A bon vagy o-bon k�r�lbel�l 1400 �ves buddhista �nnep. Az emberek ilyenkor elhunyt �seikre eml�keznek. A vall�s szerint ekkor felt�madnak az �s�k, �s megl�togatj�k rokonaikat. 13-�n este a csal�dtagok felkeresik az elhunyt �s�k s�rj�t. Az emberek lampionokat tesznek a h�z el�, hogy vezess�k a szellemeket, �tel�ldozatokat mutatnak be a h�zi olt�rok el�tt vagy a templomokban, �s k�l�nleges t�ncot (bon-odori) lejtenek.
A csal�dok Hanabit, h�zi t�zij�t�kot is rendeznek. Az utc�kon sz�npadokat �ll�tanak, ahol kicsik �s nagyon egyar�nt t�ncolj�k az �nnepre jellemz� t�ncot. Az �nnep v�g�n a lampionokat a foly�ra teszik, hogy visszavezess�k a lelkeket saj�t vil�gukba. Ez a h�t egyike azoknak a ritka alkalmaknak, amikor a jap�n emberek kivehetik szabads�gukat.

Hanami

Sz� szerinti ford�t�sban "vir�gn�z�s". Tavasszal �gy nevezik a cseresznyevir�gz�s �nnepl�s�t. A hanami id�szaka m�rcius-�prilis k�rny�k�re tehet�, az emberek t�megesen, gyakran szervezett v�llalati kir�ndul�s keretei k�z�tt mennek ki a szabadba, hogy a cseresznyef�k alatt �nnepelj�k a vir�gz�st. A cseresznyevir�gz�s az orsz�gon bel�l d�lr�l �szak fel� egyre k�s�bb kezd�dik, �gy az egyes v�rosokban kis elt�r�ssel k�vetik egym�st az �nnepl�sek.

Hinamatsuri - A l�nyok �nnepe

M�rcius 3. Ez az �nnep a l�nyok, vagy a bab�k �nnepe. Az �nnep jelk�pei a Hina b�buk, amik t�rt�nelmi alakokat, udvari d�m�kat �br�zol� kis bab�k.
Ezek a bab�k minden csal�d erekj�i. A l�nyos mam�k az �nnepre k�sz�tett, feket�re lakkozott vagy v�r�s anyaggal bevont, l�pcs�zetes p�diumra rakj�k ki hierarchikus sorrendben a d�szes kimon�ba �lt�ztetett bab�kat, b�rotaikat, �s ruh�ikat.
A csal�dok egym�st l�togatva k�lcs�n�sen megcsod�lj�k egym�s babagy�jtem�ny�t. A csal�dok gondosan �rzik a nemzed�kr�l nemzed�kre �r�kl�d� �rt�kes bab�kat.
Az �nnep m�sik jellegzetes d�sz�t�se a barackvir�g, amely a boldog h�zass�got jelk�pezi.

Kodomo no hi - Gyerekek napja

Az �prilis 29. �s m�jus 5. k�zti hetet "Aranyh�t"-nek nevezik Jap�nban. Ezen a h�ten t�bb �nnep, �s sz�mtalan helyi fesztiv�l van Jap�n-szerte. �prilis 29-e a n�v�nyek �nnepe, ez a nap kor�bban Hirohito cs�sz�r sz�let�snapja volt. Hal�la �ta �gy tisztelegnek el�tte. M�jus harmadika a Jap�n alkotm�ny �nnepe. M�jus 4-dike nemzeti munkasz�neti nap.
M�jus 5-dike pedig a gyerekek napja. Kor�bban ez a nap a fi�k �nnepe volt, m�ra m�r �ltal�nos gyereknap lett.
A tradicion�lis dekor�ci�k viszont a fi�k �nnep�re utal� szimb�lumok: Ponty-alak� sz�lzs�kok (Koi nobori), amik az er�t �s b�tors�got jelk�pezik, �s d�szes szamur�j-figur�k, fegyveres b�buk, szamur�j sisakok. Ezen a napon tartj�k a fi�k fesztiv�lj�t, a Tango no Sekku-t. A vend�gszob�ban sz�p d�szletet k�sz�tenek kis sisakb�l, kardb�l, �s a gyerekek hagyom�nyos jap�n �dess�geket kapnak sz�leikt�l.
Term�szetesen a l�nyok is kapnak aj�nd�kokat. Ezen a napon tartj�k az Omikoshi k�rmenetet is, melyen egy kism�ret� szent�lyt hordoznak k�rbe a k�z�ss�g tagjai.

Seijin no hi - A feln�tt�v�l�s �nnepe

Ez a nap a feln�ttek, a nagykor�s�g napja. Ezen a napon azokata fiatalokat �nneplik, akik az adott �v, �s az el�z� �v �prilisa k�z�tt t�ltik be 20. �let�v�ket, �s ezzel feln�tt� v�lnak.
Az �nnep az �si gempuku nev� sint� szertart�sb�l sz�rmazik, aminek sor�n a fi�kat a k�z�ss�g teljesjog� tagj�v� avatt�k.
Jap�nban 20 �ves kort�l lehet szavazni, doh�nyozni �s szeszesitalt fogyasztani. Ezen az �nnepen a jap�n csal�dok meglehet�sen nagy �ssszeget k�ltenek trad�cion�lis ruh�zatra, fot�kra. A fiatalok sz�p �nnepi kimon�ban �nnepelnek otthon, vagy h�zon k�v�l, �s a k�rny�k szent�lyeibe mennek im�dkozni. A szent�lyekben ilyenkor �nnepi programokat szerveznek a fiataloknak. Az �nnepen a l�nyok furisode nev� speci�lis kimon�t viselik. Az �nneps�gek ut�n este a fiatalok �sszegy�lnek a sz�rakoz�helyeken �s �nnepelnek, majd nem ritk�n egym�st t�mogatva t�rnek haza :).

Setsubun - A tavasz kezdete

Ez az �nnep arra a napra esik, ahol a holdnapt�r szerint a t�l befejez�dik. Ez - b�r nem hivatalos, m�gis - nagyon fontos �nnep a jap�nok �let�ben, a r�gi k�nai (buddhista) napt�rban ugyanis ezen a napon kezdod�tt az �j�v. Az �nnep l�nyege, hogy el�ld�zz�k az ��vb�l a gonoszs�got, a betegs�get �s a rossz szerencs�t, �s �dv�z�lj�k az �j�vben a boldogs�got, eg�szs�get �s j� szerencs�t. Ezt egy k�l�n�s ritu�l� seg�ts�g�vel teszik, amit mame-makinak, azaz babdob�l�snak neveznek.
�ltal�ban az ap�kra jut az �rd�g szerepe - egy maszkot viselnek, mik�zben a csal�d t�bbi tagja "El a d�monnal! Ide a j� szerencs�t!" felki�lt�ssal babszemekkel dob�lja ot. Ha esetleg egyed�l �l valaki, akkor term�szetesen nem vet mag�ra babot, hanem vagy megeszik annyi babszemet, ah�ny �ves, vagy csatlakozik az egyik helyi �nnepl�shez egy templomban. Itt h�ress�gek dob�lnak rizspog�cs�kat az emberek k�z�. Ha valaki elkap egy ilyet, az eg�sz �vben �ldott lesz. Toki�ban az egyik legn�pszer�bb mame-maki-helyen 4-5 szum�s dob�lja minden �vben a babot a t�megre. A nagytest� emberek k�l�n�sen n�pszer�ek, hisz m�r alkatukkal elijesztik a gonoszt.

Shichigosan - 3-5-7 �vesek �nnepe

November 15. Az �nnep nev�nek jelent�se: "h�t-�t-h�rom". Ilyenkor a 3 �s 7 �ves l�nyokat, illetve a 3 �s 5 �ves fi�kat �nneplik. A p�ratlan sz�mokat keleten szerencs�s sz�moknak tartj�k.
Az �nnep eredete az Edo korszakra (1603-1868) tehet�, amikor az arisztokrata szamur�j csal�dok meg�nnepelt�k gyermekeik eg�szs�ges n�veked�s�t. Annakidej�n a 3, 5, �s 7 �ves kor fontos k�sz�b volt a gyerekek �let�ben: A gyerekek haj�t h�rom �ves korukig le kellett borotv�lni, ett�l kezdve azonban megn�veszthett�k a hajukat. A fi�k �t�ves korukban hordhattak el�sz�r hakam�t, vagyis a f�rfiaknak val� �nnepi ruh�zatot. A l�nyok pedig h�t�ves korukt�l kezdve hordhattak obi-t, d�szes �vet a kimon�jukhoz.
Ma ezen a napon a gyerekeket fel�lt�ztetik a legszebb kimon�ba, (hagyom�nyos jap�n d�sz�lt�zetbe), majd �gy a templomokba mennek, hogy a v�d� istens�g szent�ly�ben szerencs�s j�v��rt, �s j� eg�szs�g�rt im�dkozzanak.
Az �nnepen a legn�pszer�bb szent�lyeket a gyerekek t�zezrei sz�nes vir�goskertt� v�ltoztatj�k. A sz�l�k a sz�nes v�s�rokban hagyom�nyosan chitose-ame nev� cokork�t v�s�rolnak a gyerekeknek, ami hossz�k�s form�j�, �s a hossz� �letet jelk�pezi.

Shogatsu - �j�v

Az �j �v az egyik legfontosabb nemzeti �nnep Jap�nban. Az �veket k�l�n-k�l�n tekintik, �gy minden janu�r eleje valami �j kezdete. Szilveszterkor hajdina-t�szt�t esznek, ami a hossz� �letet szimboliz�lja.
Janu�r 1-je mindig �g�retes nap, a trad�ci� szerint az elk�vetkezend� �vet szimboliz�lja, ez�rt stresszmentesen, boldogan pr�b�lj�k �t�lni a napot. A h�zaknak �s a ruh�knak tiszt�knak kell lenni - a bej�ratot �s az aut�kat feny�gallyakkal, bambusszal, a szob�kat n�v�nyekkel, naranccsal, kis pap�rr�kokkal d�sz�tik fel -, de dolgozni senkinek sem szabad.
�jf�lkor a harangokat 108-szor kongatj�k meg, ezzel el�zve a buddhizmus 108 rossz szellem�t. Jellemz� ilyenkor a nagy vend�gj�r�s, szerencsek�v�n�s, az utc�kon mindehol sz�rakoztat� esem�nyek, pl. t�zolt�par�d� �s egy�b l�tv�nyoss�gok v�rj�k az �nnepl�ket. Mindh�rom napon tradicion�lis �teleket �s italokat fogyasztanak.

Tanabata - Csillag�nnep

A Tanabata macuri k�t egym�st szeret�, de a Tej�t �ltal elv�lasztott alak, vagyis k�t csillag, az Altair (A p�sztorfi�), �s a Vega (a sz�v�l�ny) egy�tt�ll�s�t �nnepli. L�tsz�lagos hely�k �ltal�ban t�vol esik egym�st�l, �m ezen a napon nagyon k�zel l�tszanak.
A t�rt�net szerint ilyenkor a P�sztorfi� �tkel a mad�rh�don, �s megl�togatja kedves�t. A kiv�teles egy�tt�ll�s a k�v�ns�gok beteljes�l�s�t fejezi ki, ez�rt a jap�nok kis bambuszf�kat d�sz�tenek e napon, �s k�v�ns�gokkal tele�rt pap�rokkal aggadj�k tele, rem�lve, hogy azok val�ra v�lnak. Az �nnepet az utc�kon is l�tv�nyos felvonul�ssal, dalokkal, t�nccal �nneplik.

�jj�v �nnepe (janu�r 1-3.)

Az �j�v a jap�n napt�r legnagyobb �nnepe, amelynek itt sokkal nagyobb jelent�s�ge van, mint a nyugati orsz�gokban a kar�csonynak. Ebben a h�rom napban �sszegy�lnek a csal�dok, ki-ki megl�togatja rokonait �s bar�tait, a im�dkozik a templomokban �s a szent�lyekben. Otosz�-t, k�l�nf�le f�vekkel f�szerezett, k�l�nleges, �des szak�t k�sz�tenek, ezzel �s az oszocsi-vel k�n�lj�k egym�st. Ez ut�bbi k�l�nf�le z�lds�g-, bab- �s hal�telek sz�mos helyi v�ltozat� sora. Sok maiko �s geiko ilyenkorl�togatja meg a sz�leit, mivel ekkora vend�gek otthon maradnak. �gy a hamacsikban ezekben a napokban nagy a csend, nagyon kev�s vacsor�t rendeznek.




Nyit�szertart�s (janu�r 7.)

A babona szerint aki ilyenkor pap�rba csomagolva h�rom szem r�zst tart az ersz�ny�ben, szerencs�s �s gazdag lesz.




Szecubun �s obake (febru�r 2-4.)

A jap�n holdnapt�rban Szecuban a tavasz els� napj�t megel�z� nap. Szok�s ilyenkor " Szerencse be, �rd�g�k ki!" ki�lt�sokkal pir�tott sz�jababot hajig�lni. Ezzel ki�zik az �rt� szellemeket, �s otthonukban invit�lj�k a szerencs�t. A szertart�sra t�bbnyire szent�lyekben �s templomokban ker�l sor, b�r sok csal�d otthon rendezi. R�gebben magyalleveleket �s s�lt szard�ni�t tettek az ajt� el�, hogy illatuk elriassza az �rd�g�ket. Az �nnep els� napj�n r�gen a fiatal n�k megv�ltoztatott frizur�val im�dkoztak j� h�zass�g�rt.


Felaj�nl�si t�nc a Heian-szent�lyn�l (�prilis 16.)


A Heian-szent�ly Kanmu cs�sz�r (737-806) eml�k�t �rzi, aki 794-ben Nar�b�l Toky�ba helyezte �t a f�v�rost. Az �nnepen a fiatal Gion-Kobu-i maik�k �s geik�k h�rom t�ncot mutatnak be. Az esem�ny egybeesik a Cseresznyet�nc �nneppel, ez�rt a mindkett�n r�szvev� n�knek szinte l�legzetv�telnyi idej�k sincs, minden m�sodperc�k be van osztva.