Buddhizmus

A buddhizmus nem igazi vall�s, hanem filoz�fia, �letszeml�let, �s �letm�d, amely az indiai sz�rmaz�s� Gautama Siddhartha tan�t�sain alapszik, aki az ie. 6. sz�zadban �lt. A Buddha sz� szerinti jelent�se: "Az, aki fel�bredt". A szeml�let l�nyege nagyon leegyszer�s�tve, hogy minden szenved�s a v�gyakoz�sb�l ered, �s a v�gyakoz�st kell legy�zni ahhoz, hogy valaki el�rhesse a v�gs� megnyugv�st, a Nirvanat. Ennek fontos kell�ke a medit�ci�. Jap�nba A buddhizmus Korea k�zvet�t�s�vel �rkezett, majd keveredett a Sint� vall�s elemeivel. Jap�nban a Zen buddhizmus a legelterjedtebb, melynek c�lja a megvil�gosod�s (Satori). A buddhizmus k�vet�inek sz�ma jelenleg k�r�lbel�l 350 milli�ra tehet�.

Konfucianizmus

Az 5. sz�zadban A K�n�b�l Kore�n �t Jap�nba �rkezett konfucianizmus ink�bb �letfelfog�s, mint vall�s, mely m�lyen beiv�dott a a jap�n t�rsadalomba. Konfucius olyan rangsort �ll�tott fel, mely alapvet�en meghat�rozza a t�rsadalom tagjainak egym�shoz f�z�d� viszony�t: A fi� al�rendelts�g�t az ap�hoz, a n�p�t az uralkod�hoz, a n��t a f�rfihez. ez a szigor� rend a modern Jap�nban is a mai napig megmutatkozik.

Sint�

A sint�, az istenek �tja, Jap�n eredeti vall�sa volt. �si animista vall�s, mely minden term�szeti dologban, pl. f�kban, szikl�kban, v�zben istenek (Kami) jelenl�t�t felt�telezi. A vall�sb�l gazdag mitol�gia kelekezett, sz�mos r�tus, szertart�s, szent hely f�z�dik hozz� Jap�n-szerte.

Torii

A torii-k �ltal�ban v�r�s-feket�re festett, f�b�l k�sz�lt jellegzetes form�j� kapuk, melyek a sint� szent�lyek bej�rat�t jelzik. A sint� szent�lyek a vall�s istenei, a kamik tisztelet�re k�sz�lnek, �s �j�vkor, a 3-5-7 �vesek �nnep�n, vagy egy�b �nnepeken sok ember keresi fel ezeket, hogy j�szerencs��rt im�dkozzon.