Bonsai

A kis f�k n�veszt�s�nek m�v�szete. A speci�lis fafajt�kat gondos metsz�ssel, �s form�z�ssal eszt�tikus, eg�szen kicsi, polcon tarthat� n�v�nny� alak�tj�k, mely pontosan olyan, mint egy kifejlett fa kicsiny�tett m�sa. A bonsai nem genetikai manipul�ci�, a kis n�v�nyek kiz�r�lag a speci�lis metsz�s eredm�nyek�pp fejl�dnek kis f�v�. �gy mindennapos t�r�d�st, gondoz�st, metsz�st ig�nyelnek. A bonsai eredetileg K�n�b�l sz�rmazik.

Bunraku

Tradicion�lis jap�n b�bsz�nh�z- el�ad�s, melyben a k�r�lbel�l 120 cm magas b�bokat 3 sz�nj�t�kos ir�ny�tja. Egyik�k a mester, a m�sik k�t ember a seg�dei. Mindegyik�k a b�b m�s-m�s r�sz�t ir�ny�tja, olyan �gyess�ggel, hogy szinte emberi mozg�st eredm�nyeznek. A cselekm�nyt Shimasen-zene, �s �nek k�s�ri. Az Osak�ban tal�lhat� Nemzeti Bunraku B�bsz�nh�z el�ad�sai orsz�gszerte h�resek.

Geisha - G�sa

Professzion�lis Jap�n m�v�szn�, aki tradicion�lis jap�n m�v�szeteket mutat be. P�ld�ul t�nc, �nekl�s, hangszerek haszn�lata, de a t�rsas�gi viselked�s, a besz�lget�s k�pess�ge is hozz�tartozik a g�sa feladataihoz. Eredetileg a c�l a f�rfiak sz�rakoztat�sa volt, ez a t�nct�l, zen�t�l, besz�lget�st�l a szexu�lis szolg�ltat�sig terjedhet. A g�s�k vir�gkora a 18. 19. sz�zadban volt, de m�ig l�teznek, b�r kis sz�mban. A g�s�k a hivat�sukat hossz� �veken �t, gyerekkorukt�l kezdve, kem�ny oktat�s r�v�n saj�t�tott�k el, �s ma is hasonl�an hossz� �s neh�z a k�pz�s. N�h�ny jap�n v�rosban tal�lhat�k h�res g�sa-�vezetek, ahol ma is g�sak�pz� iskol�k m�k�dnek.

Haiku

A hagyom�nyos jap�n k�lt�szet egyik legismertebb versform�ja. Hagyom�nyosan h�rom, egyenk�nt 5, 7, �s 5 sz�tag� sorb�l �ll� r�vid vers. Egyesek m�s szab�lyokat is meghat�roznak, p�ld�ul hogy az els� k�t sor olyan k�peket kell, hogy tartalmazzon, melyeket az utols� sor egyes�t, illetve hogy a versnek tartalmaznia kell egy speci�lis sz�t (kigo), amely jelzi, mely �vszakr�l sz�l a haiku. Ezek azonban nem minden haikuban tal�lhat�k meg. H�res haiku-k�lt�k Matsuo Basho, Buson, �s Issa.

Ikebana

Az ikebana a vir�gok eszt�tikus elrendez�s�nek m�v�szete. Alap szimbolik�ja a h�rom elem, �g, f�ld, �s az ember eszt�tikus elrendez�se. Az ikebana a 16. sz�zadban alakult ki. A hagyom�nyos ikebana neve kado. Sokf�le ikebana-iskola l�tezik, emellett a modern st�lus� (avantgarde) ikebana is kifejl�d�tt. A modern ir�nyzatok f�met, �veget is felhaszn�lnak a hagyom�nyos term�szetes alapanyagokon k�v�l.

Kabuki

Hagyom�nyos jap�n sz�nh�zi forma, mely az Edo-korszak alatt alakult ki. A kabuki, ellent�tben a r�gebbi sz�nh�zi form�kkal, mint a no, a v�rosi emberek sz�rakoz�sa volt, nem a fels� r�teg�. Enn�l fogva laz�bb, k�tetlenebb. Leggyakrabban t�rt�nelmi, vagy �rzelmi konfliktusok adj�k az alapt�rt�netet. A sz�n�szek monoton hangon besz�lnek, r�gies nyelvhaszn�lattal, �s hagyom�nyos hangszerek k�s�rik az el�ad�st, melyet forg�sz�npadon adnak el�. r�gen n�k �s f�rfiak is j�tszottak a kabuki sz�nh�zban, a Tokugawa s�gun�tus azonban megtiltotta a n�i sz�nj�tsz�st, �s az�ta is csak f�rfi sz�n�szek j�tszanak n�i szerepeket is. A k�z�ns�g el�ad�s k�zben v�gan kiab�lhatja a kedvenc sz�n�szei nev�t, ami m�shol nem t�l szokv�nyos dolog sz�nh�zi el�ad�sok eset�n.

Origami - Pap�rhajtogat�s

A pap�rhajtogat�s �si m�v�szete (ori=hajtogatni, kami=pap�r). Az origami csak kev�s sz�m� hajtogat�si m�dot haszn�l, de ezek kombin�ci�ival hihetetlen�l sok forma alak�that� ki. A Meiji korszak �ta gyakorolt origamit a jap�nok nem mint m�v�szetet tekintik, hanem kult�r�juk �s hagyom�nyaik r�szek�nt. A legh�resebb jap�n pap�rfigura a daru (ld. k�p). A legenda szerint aki 1000 pap�rdarut hajtogat, annak a k�v�ns�ga val�ra v�lik. Ez a legenda a pap�rdarut a b�ke szimb�lum�v� tette. M�ghozz� egy jap�n kisl�ny, Sadako t�rt�nete miatt. Sadako a Hiroshima-i atombomba robban�s idej�n �jsz�l�tt volt, �s 1955-ben leuk�mi�ban halt meg. Hal�la el�tt elhat�rozta, hogy elk�sz�ti az ezer pap�rdarut, de meghalt, miel�tt befejezhette volna. Oszt�lyt�rsai elk�sz�tett�k a hi�nyz� darukat, �s azokkal temett�k el a kisl�nyt. Eml�k�l szobrot �ll�tottak neki, a Hiroshima-i B�ke Parkban.

Ryokan

A ryokanok jap�n vend�gfogad�k, melyek mindenf�le m�retben l�teznek Jap�n-szerte. F�k�nt a k�lf�ldi l�togat�k sz�m�ra k�n�lnak pihen�st, �s a kult�ra megismer�s�t a hagyom�nyos jap�n k�rnyezetben. A szob�k berendez�se a tradicion�lis tatami, alacsony asztal, �s futon. A vend�gek yukat�t hordanak, az �tkez�sek is hagyom�nyos jap�n �telekb�l �llnak. Gyakran lehet�s�g van a sz�ll� melletti h�forr�sban val� f�rd�z�sre is.

Shodo - Kalligr�fia

A Shodo a kalligr�fia, azaz a sz�p�r�s m�v�szete. A legt�bb gyerek az �ltal�nos iskol�ban tanulja a shodot, de sok feln�tt sz�m�ra is kedvelt id�t�lt�s. A shodo kell�kei: egy fekete, puha al�t�t a pap�r al� (shitajiki), egy f�mp�lca, ami leszor�tja a pap�rt (bunchin), a speci�lis pap�r (hanshi), ecsetek (fude), �s tintatart� (suzuri). Az �r�snak h�rom st�lusa van, a kaisho, azaz a sz�gletes, "nyomtatott" �r�s, a gyosho, azaz "f�l-foly�", �s a sosho, azaz foly��r�s.