Aiaigasa

Kis rajzocska, ami ugyanazt jelenti, mint n�lunk, ha egy sz�vbe rajzolnak k�t nevet: vagyis a szerelmesek jele. Egy kis sematikus eserny� al� �rj�k be a k�t szem�ly nev�t, akikr�l kitud�dott, hogy szerelmesek egym�sba.
A kis rajz eredete, hogy jap�nban igen romantikusnak tartj�k, ha egy fi� �s egy l�ny k�z�s eserny� alatt s�t�lnak az es�ben :)

Edo

Az Edo-korszak jap�n t�rt�nelm�nek egy szakasza, mely 1603-t�l 1867-ig tartott. Ez id� alatt a Tokugawa s�gun�tus uralkodott Jap�nban. Ez az id�szak ugyan b�k�s sz�zadokat hozott az orsz�gnak, de a bels� t�rsadalmi fesz�lts�gek egyre n�ttek. A feud�lis abszolutizmusban az �llam hatalma er�sen k�zpontos�tott volt, az �llam a n�pes hivatalnokr�tegre t�maszkodott. A hatalmat a harcosok, szamur�jok birtokolt�k. A s�gun�tus lez�rta Jap�n kapuit a k�lvil�g el�tt, a partra sz�ll� k�lf�ldiekre hal�lb�ntet�s v�rt. Az er�s k�lf�ldi (USA) nyom�s hat�s�ra, illetve a belvisz�lyoknak k�sz�nhet�en a s�gun�tus uralma 1867-ben �sszeomlott.

Fuurin

Jap�n sz�lcseng�, mely a nyarat jelk�pezi, a p�r�s h�s�gben az �d�t� szell�t. Olyan helyre f�ggesztik, pl. eresz sark�ra, ahol a legkisebb sz�lfuvallatot is felfogja. F�mb�l, �vegb�l, ker�mi�b�l vagy bambuszb�l k�sz�l. A nyelv�re n�ha ujjnyi sz�les pap�rcs�kot k�tnek, hogy m�g �rz�kenyebb legyen, ha megrezd�l a leveg�. Ha monotonnak t�nik is, a sz�l er�ss�g�vel egy�tt folyton v�ltozik a hangja, sosem ism�tli �nmag�t. Toki� k�lv�ros�ban minden ny�r k�zep�n Fuurinv�s�rt tartanak, mely 25 ezer darabos gy�jtem�ny�vel rengeteg l�togat�t vonz.

Katorisenkou

Jap�nban a ny�r a sz�nyoginv�zi� id�szaka. Ennek megf�kez�s�re szolg�l a katorisenkou, azaz a sz�nyogriaszt� f�st�l�. A sz�nyogriaszt� olajat valamilyen ed�nyben, vagy elektromos �ton felhev�tik, �s a f�stje riaszt�an hat a rovarokra. A f�st�l� legn�pszer�bb form�ja egy malac alak� ker�miaed�ny (katoributa), ebb�l sz�ll fel a f�st. R�gen feny�- �s c�drus leveleket �gettek benne a sz�nyogok ellen. Manaps�g m�r ink�bb az elektromos sz�nyogriaszt�k n�pszer�ek.

Meiji

A Meiji-restaur�ci�nak nevezett korszak 1868-t�l 1912-ig tartott. Ez volt a felvil�gosult korszak, mely sor�n megt�rt�nt a cs�sz�ri hatalom helyre�ll�t�sa. A cs�sz�ri udvar sz�khelye ekkor lett Kyoto helyett Tokyo. Jap�n megnyitotta a kapuit a nyugat el�tt, �s p�r �vtized alatt z�rk�zott fel az orsz�g az USA �s Eur�pa szintj�hez.

Meishi - N�vjegyk�rtya

A Meishi, vagyis a n�vjegyk�rtya Jap�nban sokkal nagyobb fontoss�ggal b�r, mint n�lunk. Ez a kis, k�toldalasan nyomtatott, 89 x 53mm-es lap biztos�tja, hogy az �zletfelek megszerezz�k egym�sr�l az els� benyom�sukat, beind�tja a t�rsalg�st, el�rulja, hogy pontosan milyen �r�sjelekkel kell �rni a m�sik f�l nev�t. �s ezeken t�l term�szetesen tartalmazza egy szem�ly vagy c�g minden fontos adat�t, c�glog�t, nevet, telefonsz�mot, c�met, esetleg m�g miniat�r t�rk�pet is a h�toldalon, hogy biztosan megtal�ljuk, akit keres�nk.
A n�vjegyk�rtya cser�l�snek fontos szab�lyai vannak. K�t k�zzel, meghajl�s k�zben illik �tny�jtani, �s elvenni a k�rty�t, ez a tisztelet jele. Nagy udvariatlans�g a n�lunk megszokott m�don a k�rty�t az �tv�tel ut�n r�gt�n els�llyeszteni a nadr�gzseb�nkbe. �tv�tel ut�n ugyanis egym�s k�rty�j�t illik r�vid ideig tanulm�nyozni, �tolvasni. Sokszor n�h�ny, a n�vjegyk�rty�val kapcsolatos sz� ind�tja el a besz�lget�st, �s gondoskodik a fesz�lts�g old�s�r�l.
Mivel a jap�n nevek kanji jelekkel vannak �rva, �s rengeteg azonos kiejt�s� jel l�tezik, a partner a n�vjegyk�rtya seg�ts�g�vel egy�rtelm�en megtudja, mely �r�sjelekkel �rjuk le a nev�nket.
A n�vjegyk�rtya eszt�tikuma szint�n nagyon fontos, mert ez a lap nem csup�n inform�ci�t k�z�l a m�sik f�lnek, hanem a kin�zete, a kiv�lasztott bet�t�pus, az elrendez�s, mind a gazd�ja jellem�r�l �rulkodik.
N�h�ny egy�b fontos szab�ly: A fiatalabb/alacsonyabb st�tus� szem�ly ny�jtja �t el�sz�r a k�rty�j�t, �l�s eset�n �ltal�ban fel�llva. A k�rty�t a m�sik szem�ly sz�m�ra olvashat� ir�nyban ford�tva adjuk �t. S�r�lt k�rty�t undvariatlans�g adni. Ha a k�rtyacsere ut�n le�lnek a felek, a k�rty�t nem kell eltenni, az asztalra lehet helyezni. t�bb k�rty�t sz�pen illik elrendezni magunk el�tt az asztalon. T�voz�skor a k�rty�t csak tegy�k be egy noteszbe, vagy a p�nzt�rc�ba. K�s�bb v�gleges hely�re, a n�vjegyk�rtyagy�jt� mapp�nkba ker�l.

Noren

A noren r�vid f�gg�ny, amelyet az �ttermek, �s egy�b �zletek bej�rat�ra akasztanak az ajt� f�l�. A f�gg�ny azt jelenti, hogy a hely nyitva van. Ezen k�v�l az adott �zlet vagy vend�gl� jele is rajta van, �gy messzir�l l�tszik az �zlet funkci�ja. A noren anyaga pamut vagy v�szon, leggyakrabban tengerk�k sz�n� feh�r bet�kkel, de lehet sz�nes is. Az eg�szet egy bambusz-, vagy fabotra f�ggesztik fel a bej�rat el�, a ki-be j�r� emberek a kez�kkel emelik meg kiss� a f�gg�nyt az �tj�r�skor. A leggyakrabban �ttermek, vend�gfogad�k, nyilv�nos f�rd�k, p�ks�gek ajtaj�n l�that�.

Omikuji - J�sc�dula

Jap�n j�sc�dula. Leggyakrabban szent�lyek udvar�n lehet ilyet v�s�rolni. El�sz�ris egy hossz�k�s dobozb�l egy bambuszrudacsk�t kell egy lyukon �t kih�zni. A r�don l�that� egy azonos�t� sz�m, amely azt jel�li, hogy a sok fi�k k�z�l melyikb�l kell kiemelni az omikujit, vagyis a c�dul�t a rajta lev� j�slattal. A c�dul�k, jelent�s�k alapj�n n�gy f� csoportba sorolhat�k: Daikichi (nagyon nagy szerencse), Kichi (j�szerencse), Shokichi (m�rs�kelt szerencse) �s Kyo (szerencs�tlens�g). Elolvas�s ut�n az omikujit �ssze kell hajtani, �s fel kell k�tni egy f�ra, vagy egy tart�ra, hogy az isteneket figyelm�t felh�vj�k a tartalmukra.

Shinkansen - Gyorsvas�t

Nagysebess�g� szuperexpressz vonatok h�l�zata, melyek Toki� �s a t�bbi nagyv�ros k�zti �sszek�ttet�st biztos�tj�k, kiz�r�lag utassz�ll�t�s c�lj�b�l. A h�l�zat h�rom nagy r�szre, a tokaido, Kyushu, �s �szaki sinkanzenre oszthat�, mindegyik t�bb vonattal m�k�dik. A legels� gener�ci� (0 Shinkansen) maxim�lis sebess�ge 200 km/h k�r�l volt, a mai modellek el�rik a 300 km/h-t is.

Sumo - Szum�

Jap�n nemzeti sportja, a jap�n birk�z�s. Az �si id�kb�l sz�rmazik, amikor a sint� istenei sz�m�ra tartott ritu�lis el�ad�s volt. Az �si hagyom�nyok m�ig fennmaradtak a szab�lyokban. A l�nyege, hogy az vesz�t, aki els�nek elhagyja a ringet, vagy a talajt �rinti a talp�n k�v�l b�rmely testr�sz�vel. Az �tk�zetek ritk�n tartanak egy percn�l tov�bb. A sumo birk�z�k szigor� szab�lyok szerint �lnek �s esznek a kik�pz� int�zm�nyekben. �vente 6 nagy bajnoks�got tartanak, melyek egyenk�nt 15 naposak. A leg�gyesebb birk�z�nak j�r a yokozuna c�m.

Teru Teru Bouzu

Ez nem m�s, mint egy kis h�zilag fabrik�lt figura, ami a jap�nok szerint k�pes befoly�solni az id�j�r�st. A k�sz�t�se igen egyszer�, egy n�gysz�gletes pap�rt vagy rongyot a k�zep�n�l kit�mnek, majd a "nyak�n�l" �sszek�tik, v�g�l a "fej�re" mosolyg�s arcot rajzolnak, �s k�sz a kis figura, amit azt�n az ablakba akasztanak ki. A Teru teru bouzu-t arra haszn�lj�k, hogy sz�p, napos id�t csin�ljon. A gyerekek, ha kir�ndulni mennek, el�tte nap kiakasztj�k a figur�t, hogy sz�p id� legyen. Egy egyszer� dal is tartozik hozz�, amit el�nekelnek: "Teruteru bouzu, teru bouzu, ashita tenki ni shite okure" ("Teruteru bouzu, teru bouzu, adj nek�nk sz�p napot holnap"). �ll�t�lag akkor is haszn�lhat�, ha valaki rossz id�t akar, ekkor azonban fejjel lefel� kell l�gatni, �s morcos �br�zatot kell neki rajzolni :D. (Bizonyos forr�sok szerint a figura arc�t csak akkor rajzolj�k meg, ha teljes�tette az id�j�r�sra vonatkoz� k�v�nalmakat...)

Yen

A Yen Jap�n p�nzneme. Jelent�se sz� szerint "k�r". A Meiji-korszakban vezett�k be, hogy az Edo-korszak �tl�thatatlan p�nzrendszer�t lev�lts�k. V�lt�p�nze a sen. 1 Yen 100 sennek felel meg, de a sent ma m�r nem haszn�lj�k, 1954-ben vont�k ki a forgalomb�l. 1 Yen kb. 1,8 Forintnak felel meg.